A teljes körű közzétételi elv kimondja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaiba minden olyan információt be kell vonni, amely befolyásolhatja az olvasó megértését ezekben a kimutatásokban. Ennek az elvnek az értelmezése erősen megítélő, mivel a szolgáltatható információk mennyisége potenciálisan hatalmas. A közzététel mennyiségének csökkentése érdekében szokás csak olyan eseményeket közölni, amelyek valószínűleg jelentősen befolyásolják a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetét vagy pénzügyi eredményeit.
Ez a közzététel olyan elemeket tartalmazhat, amelyeket még nem lehet pontosan számszerűsíteni, például egy kormányzati szervvel az adózási helyzetről folytatott vita vagy egy meglévő per kimenetele. A teljes közzététel azt is jelenti, hogy mindig be kell jelentenie a meglévő számviteli politikákat, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat (például az eszközértékelési módszer megváltoztatását) az előző időszak pénzügyi kimutatásaiban szereplő politikákból.
A teljes nyilvánosságra hozatal számos példája a következőket tartalmazza:
A számviteli elv változásának jellege és indoklása
A nem monetáris ügylet jellege
A kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellege, amellyel a vállalkozás jelentős tranzakcióval rendelkezik
A megterhelt eszközök összege
Az alacsonyabb költség vagy piaci szabály által okozott anyagi veszteségek összege
Az esetleges eszköz-visszavonási kötelezettségek leírása
A goodwill értékvesztését okozó tények és körülmények
Ezeket az információkat számos helyen felveheti a pénzügyi kimutatásokba, például az eredménykimutatás vagy a mérleg sorleírásaiba vagy a kísérő közzétételekbe.
A teljes nyilvánosságra hozatal fogalmát általában nem követik a belsőleg készített pénzügyi kimutatásoknál, ahol a vezetés csak a "csupasz csont" pénzügyi kimutatásokat akarja elolvasni.
Hasonló feltételek
A teljes nyilvánosságra hozatal elve más néven közzétételi elv.
