A termelési volumen szórása

A termelési volumen szórása méri az előállított egységek számára alkalmazott általános költség összegét. Az adott időszakban előállított egységek tényleges száma és az előállítandó egységek költségvetési száma közötti különbség, szorozva a költségvetésben szereplő általános költségaránnyal. A mérést annak megállapítására használják, hogy az anyaggazdálkodási és gyártási alkalmazottak képesek-e a hosszú távú tervezett elvárásoknak megfelelően árukat előállítani, így a várt általános rezsiköltség elosztható.

A gyártási folyamat szempontjából a termelési volumen szórása valószínűleg haszontalan, mivel azt egy hónapokkal ezelőtt esetleg létrehozott költségvetéshez mérik. Jobb mérce lenne, ha egy termelési művelet képes megfelelni aznapi termelési ütemtervnek.

A termelési volumen szórásának kiszámítása:

(Tényleges előállított egységek - előirányzott költségvetési egységek) x Költségvetett általános ráta

A túlzott termelési mennyiség kedvező szórásnak tekinthető, míg a kedvezőtlen variancia akkor fordul elő, ha a vártnál kevesebb egységet állítanak elő.

A nagyobb termelési volumen kedvezőnek tekinthető az az oka, hogy ez azt jelenti, hogy a gyári rezsiköltséget több egységre lehet felosztani, ami csökkenti az egységenkénti allokált összköltséget. Ezzel szemben, ha kevesebb egységet állítanának elő, ez azt jelentené, hogy az egységenként elosztott rezsiköltség nagyobb lenne. Így a termelési volumen varianciájának kijelölése kedvező vagy kedvezőtlen csak számviteli szempontból történik, ahol az alacsonyabb egységenkénti költséget tartják jobbnak. Pénzforgalmi szempontból jobb lehet, ha csak éppen annyi egységet állítunk elő, amelyre az ügyfelek számára azonnal szükség van, ezáltal csökkentve a társaság forgótőkebefektetését.

A termelési volumen szórása azon a feltételezésen alapul, hogy a gyár általános költségei közvetlenül kapcsolódnak a termelési egységekhez, ami nem feltétlenül áll fenn. Bizonyos rezsiköltségek, például a létesítmények bérleti díja vagy az épületbiztosítás akkor is felmerül, ha nincs termelés, míg a rezsi egyéb típusai, például a vezetői fizetések csak nagyon nagy termelési volumen-tartományonként változnak. Ehelyett számos más módon lehet a gyár általános költségeit kisebb egységekre bontani, úgynevezett költséghalmazokra, és több olyan módszerrel felosztani, amelyek intelligensebb összefüggést jelentenek a tevékenységek és a felmerült költségek között.