Értékesítési százalékos módszer

Az eladási százalékos módszert a költségvetésbe bevont pénzügyi kimutatások készítéséhez használják. Minden egyes korábbi költséget a nettó árbevétel százalékára konvertálunk, majd ezeket a százalékokat alkalmazzuk a költségvetési időszak előre jelzett értékesítési szintjére. Például, ha az eladott áruk korábbi bekerülési értéke az eladások százalékában 42% volt, akkor ugyanezt a százalékot alkalmazzák az előrejelzett értékesítési szintre is. A megközelítés néhány mérlegtétel előrejelzésére is használható, például követelések, kötelezettségek és készlet.

A módszerhez követendő alapvető lépések a következők:

  1. Határozza meg, hogy van-e történelmi összefüggés az értékesítés és az előrejelzésre kerülő tétel között.

  2. Becsülje meg az eladásokat az előrejelzési időszakra.

  3. Alkalmazza az eladások alkalmazandó százalékát az elemre az előrejelzett összeg eléréséhez.

Az eladási százalékos módszer előnyei a következők:

  • Ez az előrejelzés elkészítésének leggyorsabb módja.

  • Kiváló minőségű előrejelzéseket adhat azokról a cikkekről, amelyek szoros összefüggésben vannak az értékesítéssel.

Ezeket az előnyöket azonban több mint ellensúlyozza számos fő hátrány, amelyek a következők:

  • Számos költség fix vagy fix összetevővel rendelkezik, ezért nincs összefüggésben az értékesítéssel. Például a bérleti költség nem változik az eladásoktól. Számos mérlegtétel szintén nincs összefüggésben az értékesítéssel, mint például a befektetett eszközök és az adósság.

  • Lépcsőzetes költségszámítás alkalmazható, ha a költség változó, de az eladások más százalékára változik, ha az értékesítési szint más volumenszintre változik. Például vásárlási kedvezmények vonatkozhatnak a vásárlásokra, ha az egységszám meghaladja az évi 10 000-et.

Ahhoz, hogy ez a módszer pontos előrejelzéseket szolgáltasson, a legjobb, ha csak azokat a kiválasztott kiadásokat és mérlegtételeket alkalmazza, amelyek bizonyítottan szorosan összefüggenek az értékesítéssel. Ezen tételeken kívül jobb kidolgozni egy részletes, soronkénti előrejelzést, amely nemcsak az eladási szintet, hanem más tényezőket is tartalmaz. Ez a szelektívebb megközelítés olyan költségvetést eredményez, amely jobban megjósolja a tényleges eredményeket.