A diszkontált megtérülési idő az az időtartam, amely alatt a befektetésből származó pénzáramok megtérítik a kezdeti befektetést, figyelembe véve a pénz időértékét. Ez a megközelítés hozzáadja a diszkontálást az alap megtérülési idő kiszámításához, ezáltal nagymértékben növelve az eredmények pontosságát. A megtérülési idő meghatározásának alapvető képlete:
Befektetett összeg ÷ Átlagos éves cash flow-k
A diszkontált megtérülési idő helyett a következő lépéseket követi:
- Hozzon létre egy táblázatot, amely felsorolja a beruházáshoz kapcsolódó várható cash-flow-t a 0. évben.
- A táblázat következő soraiba írja be a befektetéstől számított cash flow-kat minden következő évben.
- Szorozza meg a táblázat minden évben várható éves cash-flow-ját az alkalmazandó diszkontrátával, ugyanazt a kamatlábat használva a táblázat összes időszakára. A kezdeti befektetésre nem alkalmaznak diszkontrátát, mivel az egyszerre következik be.
- Hozzon létre egy oszlopot a táblázat jobb szélén, amely felsorolja az egyes évek összesített diszkontált cash flow-ját. Az utolsó oszlop számításának célja, hogy az egyes időszakok diszkontált cash flow-ját hozzáadja az előző időszak hátralévő egyenlegéhez. Az egyenleg kezdetben negatív, mert magában foglalja a projekt finanszírozásához szükséges pénzkiáramlást.
- Amikor a kumulált diszkontált cash flow pozitív lesz, az addig a pontig eltelt időszak a megtérülési időt jelenti.
A számítás még pontosabbá tétele érdekében a későbbi időszakokban foglaljon bele minden további pénzkifolyást a projektért fizetendő összegekért, amelyek a fejlesztésekhez vagy a karbantartáshoz kapcsolódhatnak.
Ez a megközelítés lényegesen pontosabb, mint az alap megtérülési időszak képlete. Ugyanakkor a bonyolultság magasabb szintje is szenved, ami miatt a megtérülési idő ilyen gyakran használt számítás.
