Süllyedő alap értékcsökkenési módszere

A süllyedő alap értékcsökkenési módszerét akkor alkalmazzák, amikor egy szervezet elegendő mennyiségű készpénzt akar elkülöníteni egy helyettesítő eszköz kifizetéséhez, amikor a forgó eszköz hasznos élettartama véget ér. Amortizáció következtében megfelelő összegű készpénzt fektetnek be, a kamatbevételt egy eszközpótló alapba helyezik el. Az ebbe az alapba befizetett kamatokat is befektetik. Mire pótló eszközre van szükség, a felvásárláshoz szükséges alapok felhalmozódtak a társult alapban. Ez a megközelítés leginkább azokban az iparágakban alkalmazható, amelyek nagy tárgyi eszköz-bázissal rendelkeznek, így folyamatosan szervezett módon gondoskodnak a jövőbeni eszközpótlásokról. Leginkább azokra a hosszú távú, bevált iparágakra alkalmazható, ahol a legvalószínűbb, hogy ugyanazokat az eszközöket kell cserélni,újra és újra.

A süllyedő alap módszere azonban minden eszközhöz külön eszközpótló alapot igényel, így szokatlanul bonyolult összegű könyvelést eredményezhet. További probléma, hogy a befektetési ráta az eszköz élettartama alatt változik, ezért az alapban felhalmozott összeg valószínűleg nem fog egyezni az eszköz eredeti költségével. Ezenkívül az eszköz pótlási költsége az élettartama alatt változhat (fel vagy le), így a finanszírozott összeg meghaladhatja vagy elmaradhat a tényleges vásárlási követelménytől.