A gazdálkodó egység fogalma kimondja, hogy a vállalkozással kapcsolatos tranzakciókat külön kell elszámolni a tulajdonosok vagy más vállalkozások tranzakcióitól. Ehhez külön számviteli nyilvántartást kell használni a szervezet számára, amely teljesen kizárja bármely más szervezet vagy tulajdonos eszközeit és kötelezettségeit. E koncepció nélkül több entitás nyilvántartása keveredne össze, ami meglehetősen megnehezítené egy vállalkozás pénzügyi vagy adóztatható eredményeinek felismerését. Íme néhány példa a gazdálkodó egység koncepciójára:
Egy vállalkozás 1000 dolláros terjesztést bocsát ki egyetlen részvényesének. Ez a vállalkozás nyilvántartásában szereplő saját tőke csökkenése, és a részvényes számára 1000 dollárnyi adóköteles jövedelem.
A cég tulajdonosa személyesen szerez irodaházat, és bérel benne helyet a vállalatának havi 5000 dollárért. Ez a bérleti ráfordítás a vállalat számára érvényes kiadás, és a tulajdonos számára adóköteles jövedelem.
Egy vállalkozás tulajdonosa 100 000 dollárt kölcsönöz cégének. Ezt a társaság kötelezettségként, a tulajdonos pedig hitelkövetelésként könyveli el.
Számos típusú gazdasági egység létezik, például egyéni vállalkozások, partnerségek, vállalatok és kormányzati szervezetek.
A gazdasági egység koncepciójának számos oka van, többek között:
Minden gazdasági egységet külön kell megadóztatni
A gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményének és pénzügyi helyzetének kiszámításához szükséges
Szükség van egy szervezet felszámolásakor a különféle tulajdonosok részére történő kifizetések összegének meghatározására
Kötelezettség szempontjából szükséges, hogy meg lehessen állapítani a rendelkezésre álló eszközöket egy gazdasági egységgel szemben hozott jogi döntés esetén
Nem lehet auditálni egy vállalkozás nyilvántartásait, ha azokat más szervezetek és / vagy magánszemélyek nyilvántartásával kombinálták
