A scattergraph módszer a költségekhez kapcsolódó költség- és tevékenységadatok vizuális ábrázolása. Az így kapott diagramot a költségek fix és változó összetevőinek azonosítására és elkülönítésére használják. A módszer a leghasznosabb, ha betekintést nyerünk a vegyes költségek természetébe, amelyek felhasználhatók a költségek előrejelzéséhez egy vállalati előrejelzésben vagy költségvetésben, a várható aktivitási szintek alapján. Vegyes költségnek tekinthető az a költség, amely fix és változó összetevőket egyaránt tartalmaz.
A következő lépésekkel hozhat létre szórási diagramot és gyűjtheti belőle a költségekkel kapcsolatos információkat:
- Ábrázolja az adatpontok gyűjteményét egy diagramon, bemutatva az adott tevékenységi szintnél felmerült költségek összegét. A vízszintes x tengely az aktivitási szintet mutatja, míg a függőleges y tengely a felmerült költségek összegét mutatja.
- Rajzoljon a szóródiagramra egy regressziós vonalat, amely a különféle adatpontok kapcsolatát ábrázolja. Egy tipikus regressziós vonal felfelé hajlik, ami azt jelzi, hogy a költségek az egység térfogatával nőnek. A regressziós vonal az y tengelyt a nulla költségszint fölött is megfoghatja, jelezve azoknak a fix költségeknek a jelenlétét, amelyeknek egységaktivitás nélkül is fel kell merülniük.
- Határozza meg a szórási ábra alapján azt a költségadat-összetevőt, amely jelzi a fix költség meglétét. Ez az a pont, amikor a regressziós vonal elfogja az y tengelyt.
- Miután levonta a fix költségek hatását a szórólapról, határozza meg a tevékenységre jutó fennmaradó költséget, amely az egységenként változó költség.
- Alkalmazza ezeket az elkülönített állandó és változó költségeket a jövőben felmerülő költségek előrejelzésére.
Ideális esetben a szórásanalízis eredményének képletnek kell lennie, amely megadja a fix költség teljes összegét és a változó költséget egységenként. Így, ha egy elemző megállapítja, hogy a vegyes költséghez kapcsolódó fix költség havi 1000 dollár, a változó költség pedig 3,00 dollár egységenként, akkor könnyen kivetíthető, hogy egy 500 egységnyi tevékenységi szint egy elszámolási időszakban teljes vegyes költsége 2500 USD (1000 USD fix költség + (3,00 USD / egység x 500 egység)).
A scattergraph módszer nem túl pontos módszer a költségszintek meghatározására, mivel nem veszi figyelembe a lépésköltség-pontok hatását, ahol a költségek bizonyos tevékenységi szinteken drámaian változnak. Például bizonyos gyártott egységek számának eléréséhez szükség lehet valamilyen munka kiszervezésére vagy új termelési műszak megnyitására, amelyek bármelyike megváltoztatja az egységenként felmerülő változó költségeket és / vagy az állandó költségszintet.
A scattergraph módszer nem hasznos olyan helyzetekben sem, ahol kevés összefüggés van a felmerült költségek és a kapcsolódó tevékenység szintje között, mivel ez megnehezíti a költségek jövőbe történő kivetítését. A jövőbeni időszakokban felmerülő tényleges költségek jelentősen eltérhetnek attól, amit a scattergraph módszer megvalósít.
