Az érzékenységelemzés meghatározása

Az érzékenység-elemzés többféle „ha” -forgatókönyv felhasználása a lehetséges eredmények tartományának modellezéséhez. A technikát alternatív üzleti döntések értékelésére használják, a változókkal kapcsolatos különböző feltételezések felhasználásával. Például egy pénzügyi elemző megvizsgálhatná a gépi beruházás eredményeként elérhető potenciális profitszinteket a várható keresleti szint, az anyagköltségek, a berendezés leállási százalékának, a személyzet költségeinek és a berendezések maradványértékének megváltoztatásával.

Másik példaként egy elemző modellezi a leendő eszközvásárlás nyereségének tartományát. Potenciális kérdés, hogy a berendezés helyébe új berendezésmodell léphet, ami csökkentheti viszonteladási értékét. Ennek megfelelően az elemző érzékenységi elemzést végez, amely modellezi a beruházás élettartamának jövedelmezőségét, feltételezve egy sor lehetséges viszonteladási értéket a berendezések tervezett felhasználási időszakának végén.

Az érzékenység-elemzés különösen hasznos szempontja azoknak a változóknak a felkutatása, amelyek szokatlanul nagy hatással lehetnek az elemzés eredményére. Ezután a döntéshozó értékelheti a változók valószínű változásának valószínűségét. Ennek eredménye a befektetéssel kapcsolatos kockázatok jobb megértése.

Az érzékenységelemzés elkészítésének egyik módja a változók három forgatókönyvbe történő összesítése, amelyek a legrosszabb, legvalószínűbb és a legjobb eset. Az ebben a három esetben alkalmazott változók bekövetkezésének valószínűsége a legvalószínűbb esetben a legnagyobb valószínűségű változókat csoportosítja.

Az érzékenységelemzés potenciális problémája, hogy történeti adatok felhasználásával végzik, amelyek nem feltétlenül vonatkoznak a jövőbeni előrejelzésekre.