A halasztott eszköz olyan kiadás, amelyet előre teljesítenek, és amelyet még nem használtak fel. Két helyzet egyikéből adódik:
Rövid fogyasztási időszak . A kiadás előre történik, és a megvásárolt tárgy várhatóan néhány hónapon belül elfogyasztásra kerül. Ezt a halasztott eszközt előre fizetett ráfordításként könyvelik el, így kezdetben forgóeszközként jelenik meg a mérlegben.
Hosszú fogyasztási időszak . A kiadások előre történnek, és a megvásárolt tétel várhatóan nem kerül teljes mértékben felhasználásra, amíg a jelentési időszakok nagy száma nem telik el. Ebben az esetben a halasztott eszközt nagyobb valószínűséggel hosszú távú eszközként könyvelik el a mérlegben.
Példák olyan kiadásokra, amelyeket rendszeresen halasztott eszközként kezelnek:
Előre fizetett biztosítás
Előre fizetett bérleti díj
Előre fizetett reklám
Kötvények kibocsátási költségei
A kiadások halasztott eszközként való kezelésének oka az, hogy egyébként a ráfordításokat terhelnék, mielőtt a kapcsolódó juttatásokat elhasználnák, ami a korábbi beszámolási időszakokban rendkívül magas költségmegjelenítést, a későbbi időszakokban pedig túl alacsony kiadásmegjelenítést eredményez.
A halasztott eszköz fogalmát nem alkalmazzák, ha egy vállalkozás a pénzeszközök alapját használja, mivel a kiadásokat ráfordításként könyvelik el, amint azokat az adott módszer szerint kifizetik. Így ezeket a tételeket azonnal a költségekre terhelik a számviteli pénzeszközök alapján.
Könnyű megfeledkezni a mérlegben szereplő halasztott eszköz tételekről, ami azt jelenti, hogy ezeknek a tételeknek az év végén, amikor a könyvvizsgálók ellenőrzik a számlákat, nagy mértékű leírás történik. Ennek a potenciálisan nagy leírásnak a elkerülése érdekében kövesse nyomon az összes halasztott eszközelemet egy táblázaton, egyeztesse a táblázatban szereplő összegeket az egyes jelentési időszakok végén a főkönyvben felsorolt számlaegyenleggel, és állítsa be a számlaegyenleget (általában egy időszakos költségköltség) szükség szerint.
A halasztott eszközök nyomon követésével járó munka elkerülése érdekében fontolja meg egy olyan számviteli politika elfogadását, amely alapján a minimális összeg alá eső kiadásokat automatikusan a költségekre terhelik.
