Módosított eredményszemléletű elszámolás

A módosított eredményszemléletű számvitel egyesíti az eredményszemléletű számvitel szempontjait a készpénz alapú könyveléssel. Ennek a megközelítésnek a célja a jelenlegi pénzügyi források áramlásának mérése a kormányzati alap pénzügyi kimutatásaiban. A módosított eredményszemléletű számvitel standardjait a Kormányzati Számviteli Standard Testület (GASB) határozza meg. Ahogy a neve is mutatja, ezt a megközelítést elsősorban a kormányzati szervek használják. A kormányzati szervezetek számviteli követelményei eléggé különböznek a nyereségorientált vállalkozások követelményeitől ahhoz, hogy ezt az eltérő megközelítést megköveteljék.

A módosított eredményszemléletű számvitel két fő jellemzője:

  • A bevételeket akkor ismerik el, amikor elérhetővé és mérhetővé válnak. A rendelkezésre állás akkor áll elő, ha a bevétel rendelkezésre áll a 60 napon belül fizetendő folyó kiadások finanszírozására. A mérhetőség akkor következik be, amikor a bevételből származó cash flow ésszerűen megbecsülhető.

  • A ráfordításokat a kötelezettségek felmerülésekor kell elszámolni. Ugyanezt a megközelítést alkalmazzák az eredményszemléletű elszámolás alapján, bár a készlet és az előre fizetett tételek vásárláskor ráfordításként elszámolhatók, ahelyett, hogy először eszközként aktiválódnának. Ezenkívül az értékcsökkenési leírást nem számolják el. Ehelyett az eszközöket ráfordításként számolják el vásárláskor.

Számos elnevezési egyezmény különbözteti meg a módosult eredményszemléletű elszámolást az eredményszemléletű és a készpénz alapú könyveléstől. Például a nettó jövedelmet többletnek vagy hiánynak nevezik, míg a kiadásokat kiadásoknak nevezik.